Katángkóró (Cichorium Intybus)

katáng1

Egyéb elnevezései: Mezei katáng, Vad cikória,

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, mindenfelé elterjedt évelő növény. Nemesített változatának gyökerét pótkávé készítése céljából termesztik. Gyökere karóalakú, 10-15 cm hosszú, legfeljebb ujjnyi vastag, kívül világos szürkésbarna, belül fehéres színű, húsos, később fás állományú, kesernyés ízű. A fiatalabb növény csupán tőleveleket fejleszt, majd később hajt szárat is. Szára 1 m magasra is megnő, kemény, bordázott, elágazó. Tőlevelei 20-30 cm hosszúak, lándzsa alakúak, durván, öblösen fogasak. Szárlevelei kisebbek, ülők, a felsők lándzsásak, épek. Virágfészkei a szárhajtások felső részén egyenként vagy csoportosan állnak, pártájuk világoskék.

Hatóanyag: inulin, intibin, cellulóz, gyanta, fruktóz, pentozán, kolin, laktucerol, cikoriin,

Alkalmazás:
belsőleg:
– epehajtásra,
– májméregtelenítésre,
– gyomorgörcsökre,
– étvágytalanságra,
– magas vérnyomásra,

Mellékhatása: Magas kumarin tartalma miatt, tartós alkalmazása nem ajánlott.

Teájának elkészítése és adagolása: Fél evőkanál gyógynövényt 2dl vízzel 10 percig főzzük, szűrjük. Fogyasztása naponta két alkalommal javasolt, a kúra hossza maximum 14 nap lehet.

news_8156_katangkoro_cikk

Erdei madársóska (Oxalis acetosella L.)

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA
KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA

A madársóska évelő növény, gyökere és szára a föld alatt kúszik, tarackol. Levelei emiatt tőleveleknek tűnnek, három szív alakú levélkére osztottak, ezek erős fényre összehajlanak, ízük erősen savanykás. A virágok levéltelen kocsányon, magányosan állnak, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, ötszirmúak. A szirmokon halvány vonalas rajzolat található, hosszuk 8-10 mm. Április-májusban virágzik.
Több hasonló levelű, sárga virágú madársóska faj is él hazánkban, ezek hatása megegyezik az erdei madársóskáéval. Többnyire kisebb termetű, gyomtársulásokban gyakori növények.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Az erdei madársóska árnyékos élőhelyeken, sötét szurdokokban, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben él, a középhegységek magasabb részein és a Mecsekben nem ritka növény. Cirkumpoláris elterjedésű faj, Nyugat-Európa fenyveseiben is gyakori.

KLASSZIKUS RECEPTEK

Hieronymus Bock szerint „… természete hideg és száraz. E növénykét minden részével használják fel, az apotékákban égetett vizet és cukrot készítenek belőle, mindkettő nagyon jó forró betegségekre, nagy szomjúságra, rossz sárga gyomorra és májra, s hasznos pestis idején is…
A növény vagy vize hűti a májat, erősíti a szívet, oltja a szomjat, hasznos minden forró bajra, mindenben a savanyú gránátalmákhoz hasonlóan használható.
A nedvet hűtő kenőcsökhöz keverik, enyhe gyógyító ereje miatt. A víz timsóval temperálva tisztítja és gyógyítja a száj keléseit, ha mossák vele. E fű megrágva vagy nedve a szájban tartva jó a fiatal gyermekek szájsebeire. Más erényeit a lósóskáknál lehet elolvasni.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A népi gyógyításban a virágzó hajtásokat és a leveleket gyűjtik, sokszor gyökérrel együtt. Szárítással tartósítják.
  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: –
  • Hatóanyagok: Flavonoid glikozidokat és oxálsavat tartalmaz.
  • Gyógyhatások: Gyulladásgátló, baktériumölő, fájdalomcsillapító és hűsítő hatású: belsőleg lázcsillapításra, vízhajtásra, emésztési zavarokra, székrekedésre, valamint skorbut ellen használatos. Külsőleg szájöblítésre, vérzéscsillapításra, rovarcsípések érzéstelenítésére is kiválóan beválik.
  • Adagolás: 1 evőkanálnyi szárított füvet 1/4 l forró vízzel vagy tejjel leöntünk, 5 percig áztatjuk, majd leszűrjük. Napi adagja 2 csészényi.
  • Mellékhatások, ellenjavallatok: A megadott adagban nem ismertek.
  • 2-Oxalis-acetosella

Közönséges Bojtorján (Arctium Lappa)

kozonseges_bojtorjan_arctium_lappa

Egyéb elnevezései: lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli lapu, keserűlevelű lapu, csibirka,

Az őszirózsafélék családjába tartozó, házak körül, utak mentén, erdők szélén, helyenként nagy csoportokban élő kétnyári növény. Gyökere karó alakú 30 – 60 cm hosszú, 1-2 ujjnyi vastag, alig elágazó, kívül szürkésbarna színű, belül piszkosfehér, szagtalan, fanyar, kellemetlen ízű. Az elsőéves növények gyökerei tömörek, húsosak, virágzásuk alatt szivacsosak, majd egészen üregesek, pudvás szerkezetűek lesznek. A virágfészkek gömbösek, a virágok pirosak, a fészekpikkelyek horgas csúcsúak, amellyel ruhára és állatok szőrére kapaszkodnak. Az első évben nagy egészen 60 cm átmérőjű, hosszúnyelű tőlevelei fejlődnek, a második évben jelenik meg erőteljes, akár a 1,5 méteres magasságot is elérő virágzó szára.

Hatóanyag: illóolaj, cseranyag, gyanta, szterinek, nyálka, inulin,

Alkalmazás:
belsőleg:
– epekőhajtásra (fokozza az epetermelést, gyökér),
– vizelethajtásra (gyökér),
– vesekőoldásra (gyökér),
– lázcsillapításra (gyökér),

külsőleg:
– torokgyulladásra (gargalizálásra)
– zsíros, korpás hajra (samponként, olajként, gyökér)
– ekcémára (olajos kivonat),
– pikkelysömörre (olajos kivonat),

Teájának elkészítése és adagolása: 5 evőkanál szárított gyökeret fél liter vízben 15 percig főzzük. Fogyasztása naponta háromszor javasolt.

Teájának elkészítése és adagolása: 1 evőkanál levéldrgot 2 dl vízzel leforrázunk, 15 percig áztatjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer, étkezés előtt fél órával javasolt.

Hajolaj készítése: 10 evőkanál gyökérdrogot 0,5 l olívaolajjal a forrás után 15 percig főzünk, majd egy éjszakát áztatjuk azután szűrjük. Az így kapott olajat hetente két alkalommal használhatjuk az élettelenné vált törékeny haj, valamint hajhullás és túlzott korpásodás kezelésére.

Grosse Klette

Kökény (Prunus Spinosa)

Prunusspinosa

Egyéb elnevezései: boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva,

A rózsafélék családjába tartozó, erdők szélén, bozótos, cserjés helyeken, legelőkön előforduló, 1 – 2 m magas ágtövises cserje. Levelei nyelesek, lemezük 2-3 cm hosszú, elliptikus, fordított tojásdad alakú, csipkésen fűrészes szélű. Virágai rendszerint a lombfejlődés előtt egyenként vagy többesével jelennek meg. A szirmok fehérek, 5 – 8 mm hosszúak. Termése kb. 1 cm átmérőjű, gömbölyű, húsos burkú, kékes-hamvas fekete, fanyar ízű, bogyószerű csontár. Márciustól április végéig virágzik.

Hatóanyag: cianidin, cserző anyag, C-vitamin, flavoglikozid, hidrogéncianid, hyperozid, poroszsav-glikozid, rutin, tannin,

Alkalmazás:
belsőleg:
– szorulásra,
– anyagcsere fokozásra,
– vértisztításra,
– húgyúti fertőzésekre,
– vizelethajtásra,
– bélhurutra (termésének főzete)

Teájának elkészítése és adagolása: 2 evőkanál gyógynövényt leforrázunk 2 dl vízzel, 10 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer, reggel és este javasolt.

Digital StillCamera
Digital StillCamera

Körömvirág (Calendula Officinalis)

körömvirág1

Egyéb elnevezései: gyűrűvirág, kömice, náthavirág, nyestike, kenyérbélvirág,

Az őszirózsafélék családjába tartozó gyógy- és fűszernövényként is termesztett Dél- és Kelet-Európából származó egyéves növény. Szára 40 – 60 cm magas, egyenes, elágazó. Levelei 10 – 15 cm hosszúak, hosszúkás- visszás tojásdadok, tompák, húsosak. Virágfészkei a szárak csúcsán állnak, 5 10 cm szélesek. Virágzata nyeles sugárvirágokból és csöves korongvirágokból áll. A sugárvirágok – fajtaváltozatok szerint – kevesebb vagy több sorban állnak, pártájuk 2 – 3 cm hosszú. Színűk a citromsárgától egészen a narancsvörösig terjed. Termései meggörbültek, csónakszerűek, puha tüskéjűek.

Hatóanyag: karotin, glikozida, keserűanyag, flavonoid, illóolaj (mentont, izomentont, karvont, terpinént), szaponin, szabad triterpén (faradiolt, taraxaszterolt)

Alkalmazás:
belsőleg:
– gyomorfekélyre,
– nyombélfekélyre,
– szélgörcsre,
– epehajtásra,

küsőleg:
– nehezen gyógyuló sebekre,
– gennyes sebekre,
– bőrelváltozásokra,
– visszérgyulladásra,
– rovarcsípésre,
– fogínygyulladásra,

Fertőtlenítő és gyulladás gátló hatású!

Teájának elkészítése és adagolása: 1 evőkanál gyógynövényt 2 dl vízzel leforrázunk, 15 percig áztatjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer, étkezés előtt fél órával javasolt.

Ibolya (Viola Odorata)

viola_odorata

Egyéb elnevezései: Erdei ibolya, Kék ibolya, Lila ibolya, márciusi ibolya,

Az ibolya félék családjába tartozó, erdőkben, cserjésekben sokfelé előforduló, illatos virágjáért közkedvelt, évelő növény. Gyökérzete hosszú, vékony, messzire kúszó, barnássárga színű, émelyítő, karcos ízű. Levelei hosszúnyelűek, lemezük kerekded, tompa csúcsú, lekerekített csúcsosodó, válluk mélyen szíves öblös, szélük csipkés. Virágai hosszú kocsányon egyesével állók, kékes-lilák, sarkantyúsak. A termés három kopáccsal nyíló sokmagvú tok, a magok mákszemnyiek, sárgák.

Hatóanyag: szaponin, illóolaj,

Alkalmazása:

belsőleg:

– izzasztásra,

– idegnyugtatásra,

– vérnyomáscsökkentésre,

– nyálkaoldásra,

Teájának elkészítése és adagolása: 2 evőkanál gyógynövényt 3 dl vízzel leforrázzuk, 15 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta háromszor javasolt. Gyökérzetéből készült tea esetén 10 percig főzni kell!

illatos_ibolya_1727405_3468.JPG

Ibolya (Viola Odorata) lelőhely1