Útifű ( Plantago major L. )

A nagy útifű hazánkban mindenütt előforduló, igénytelen évelő gyógynövény. Eltűri a tömörödött talajt, utak mentén, árokparton, keréknyomokban is megterem. Gyöktörzse rövid, széles tojásdad, ívesen futó, párhuzamos erezetű levelei rövidhajtáson tőlevélrózsában állnak, virágzati szára 10-15 cm magas. Apró, zöldes murvalevelekkel övezett négytagú virágai rövid füzért alkotnak. Szélbeporzású, ezért porzói a virágból kinyúlnak. Termése nyolc magvú tok. A nagy útifüvet nem termesztik, leveleit természetes állományaiból gyűjtik májustól szeptemberig.
Az útifüvek több száz éve ismertek gyógyhatásuk révén. Melius Herbáriumában (1578) az útifű levelének, gyökerének, kipréselt nedvének többféle külső és belső hasznát írja le, néhány ezekből a teljesség igénye nélkül: A szájadat, torkodat gyógyítja, ha a vizével mosodFarkassebet, rothadt kelést, szemölcsöket, tüzes fakadást meggyógyítHa fülfűvel öszveölgíted az útifű vizét vagy succusát, tüzes, mérges Antal tüzét, orbáncot gyógyít. Ezen víz a sült is megfakasztja és elosztja. Csapó József Új füves és virágos magyar kert (1775) című művében a lándzsás és a nagy útifüvet is jellemzi. Mindkét fajnál leírja a levelek jótékony hatását nyitott, gennyes sebek kezelésénél.
Az útifüvek használata ma sem ment feledésbe, a tudomány igazolta kedvező összetételüket, hatásaikat.

TERMÉSZET- GYÓGYÁSZATI SZEREPE

A gyulladáscsökkentő és enyhén antibiotikus hatású útifüvet sebgyógyító, aranyér elleni kenőcsökben hasznosítják. Teáját szájüreggyulladás, köhögés ellen is alkalmazzák. Kutatások immunstimuláns és daganatgátló hatásait is kimutatták.

KOZMETIKAI HASZNÁLATA

A kozmetikai iparban a nagy útifű összehúzó anyagként hasznosított. Hatóanyagainak köszönhetően kozmetikai készítményekben normál és érzékeny bőrön is előnyösen alkalmazható. Az útifű aukubin-tartalma biztosítja annak sebgyógyító, regeneráló hatását, nyálka és cseranyag-tartalmának köszönhetően pedig hidratáló, pórusösszehúzó hatású.

DROG, HATÓANYAGOK

Levél (Plantaginis lanceolatae folium, Plantaginis majoris folium):
– Iridoidok (aukubin)
– Polifenolok
– Nyálkaanyagok
– C-vitamin
– Cseranyag: 4%
– Citromsav
– Enzimek (invertáz, emulsin)utifu

Vérehulló fecskefű

verehullo

A szép kis sárga virágú növény görög eredetű, költői nevet kapott: a Chelidonium jelentése ’fecske’, a növény és a madár megjelenése a tavasz beköszöntét jelzi. A növény bármely részét megtörve, azonnal kibuggyan narancssárga tejnedve, innen kapta a népi ’vérehulló’ elnevezést. A mákfélék családjába tartozó, lágyszárú, többéves, szelíd megjelenésű növényt régóta használják a tradicionális gyógyászatban. Bizonyított hatékonysága miatt a modern fitoterápia és a gyógyszeripar számára fontos alapanyagot szolgáltat.

Hatóanyag: chelidonin, berberin és sanguinarin, flavonoidok

Alkalmazás: HÁZILAG KIZÁRÓLAG KÜLSŐLEG!

Szemölcsök, tyúkszem kezelésére alkalmas, ha a szárát megtörve a nedvét a szemölcsre csepegtetjük. Figyeljünk, hogy az ép bőrfelületre ne kerüljön, mert irritációt okozhat.

Belsőleg epebántalmak esetén használható, de kizárólag a patikában kapható kivonata, ORVOSI FELÜGYELET MELLETT. Belsőleg nem megfelelően alkalmazva MÉRGEZÉST OKOZHAT!

Az Avason több felé is megtalálható, legnagyobb mennyiségben a kilátó környékén:

Térkép

Katángkóró (Cichorium Intybus)

katáng1

Egyéb elnevezései: Mezei katáng, Vad cikória,

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, mindenfelé elterjedt évelő növény. Nemesített változatának gyökerét pótkávé készítése céljából termesztik. Gyökere karóalakú, 10-15 cm hosszú, legfeljebb ujjnyi vastag, kívül világos szürkésbarna, belül fehéres színű, húsos, később fás állományú, kesernyés ízű. A fiatalabb növény csupán tőleveleket fejleszt, majd később hajt szárat is. Szára 1 m magasra is megnő, kemény, bordázott, elágazó. Tőlevelei 20-30 cm hosszúak, lándzsa alakúak, durván, öblösen fogasak. Szárlevelei kisebbek, ülők, a felsők lándzsásak, épek. Virágfészkei a szárhajtások felső részén egyenként vagy csoportosan állnak, pártájuk világoskék.

Hatóanyag: inulin, intibin, cellulóz, gyanta, fruktóz, pentozán, kolin, laktucerol, cikoriin,

Alkalmazás:
belsőleg:
– epehajtásra,
– májméregtelenítésre,
– gyomorgörcsökre,
– étvágytalanságra,
– magas vérnyomásra,

Mellékhatása: Magas kumarin tartalma miatt, tartós alkalmazása nem ajánlott.

Teájának elkészítése és adagolása: Fél evőkanál gyógynövényt 2dl vízzel 10 percig főzzük, szűrjük. Fogyasztása naponta két alkalommal javasolt, a kúra hossza maximum 14 nap lehet.

news_8156_katangkoro_cikk

Erdei madársóska (Oxalis acetosella L.)

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA
KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA

A madársóska évelő növény, gyökere és szára a föld alatt kúszik, tarackol. Levelei emiatt tőleveleknek tűnnek, három szív alakú levélkére osztottak, ezek erős fényre összehajlanak, ízük erősen savanykás. A virágok levéltelen kocsányon, magányosan állnak, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, ötszirmúak. A szirmokon halvány vonalas rajzolat található, hosszuk 8-10 mm. Április-májusban virágzik.
Több hasonló levelű, sárga virágú madársóska faj is él hazánkban, ezek hatása megegyezik az erdei madársóskáéval. Többnyire kisebb termetű, gyomtársulásokban gyakori növények.

ELTERJEDÉS, ÉLŐHELY

Az erdei madársóska árnyékos élőhelyeken, sötét szurdokokban, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben él, a középhegységek magasabb részein és a Mecsekben nem ritka növény. Cirkumpoláris elterjedésű faj, Nyugat-Európa fenyveseiben is gyakori.

KLASSZIKUS RECEPTEK

Hieronymus Bock szerint „… természete hideg és száraz. E növénykét minden részével használják fel, az apotékákban égetett vizet és cukrot készítenek belőle, mindkettő nagyon jó forró betegségekre, nagy szomjúságra, rossz sárga gyomorra és májra, s hasznos pestis idején is…
A növény vagy vize hűti a májat, erősíti a szívet, oltja a szomjat, hasznos minden forró bajra, mindenben a savanyú gránátalmákhoz hasonlóan használható.
A nedvet hűtő kenőcsökhöz keverik, enyhe gyógyító ereje miatt. A víz timsóval temperálva tisztítja és gyógyítja a száj keléseit, ha mossák vele. E fű megrágva vagy nedve a szájban tartva jó a fiatal gyermekek szájsebeire. Más erényeit a lósóskáknál lehet elolvasni.”

MODERN FELHASZNÁLÁSOK

  • Felhasznált részek: A népi gyógyításban a virágzó hajtásokat és a leveleket gyűjtik, sokszor gyökérrel együtt. Szárítással tartósítják.
  • Monográfiák, gyógyszerkönyvek: –
  • Hatóanyagok: Flavonoid glikozidokat és oxálsavat tartalmaz.
  • Gyógyhatások: Gyulladásgátló, baktériumölő, fájdalomcsillapító és hűsítő hatású: belsőleg lázcsillapításra, vízhajtásra, emésztési zavarokra, székrekedésre, valamint skorbut ellen használatos. Külsőleg szájöblítésre, vérzéscsillapításra, rovarcsípések érzéstelenítésére is kiválóan beválik.
  • Adagolás: 1 evőkanálnyi szárított füvet 1/4 l forró vízzel vagy tejjel leöntünk, 5 percig áztatjuk, majd leszűrjük. Napi adagja 2 csészényi.
  • Mellékhatások, ellenjavallatok: A megadott adagban nem ismertek.
  • 2-Oxalis-acetosella

Közönséges Bojtorján (Arctium Lappa)

kozonseges_bojtorjan_arctium_lappa

Egyéb elnevezései: lapu, bogáncs, ragadvány, útszéli lapu, keserűlevelű lapu, csibirka,

Az őszirózsafélék családjába tartozó, házak körül, utak mentén, erdők szélén, helyenként nagy csoportokban élő kétnyári növény. Gyökere karó alakú 30 – 60 cm hosszú, 1-2 ujjnyi vastag, alig elágazó, kívül szürkésbarna színű, belül piszkosfehér, szagtalan, fanyar, kellemetlen ízű. Az elsőéves növények gyökerei tömörek, húsosak, virágzásuk alatt szivacsosak, majd egészen üregesek, pudvás szerkezetűek lesznek. A virágfészkek gömbösek, a virágok pirosak, a fészekpikkelyek horgas csúcsúak, amellyel ruhára és állatok szőrére kapaszkodnak. Az első évben nagy egészen 60 cm átmérőjű, hosszúnyelű tőlevelei fejlődnek, a második évben jelenik meg erőteljes, akár a 1,5 méteres magasságot is elérő virágzó szára.

Hatóanyag: illóolaj, cseranyag, gyanta, szterinek, nyálka, inulin,

Alkalmazás:
belsőleg:
– epekőhajtásra (fokozza az epetermelést, gyökér),
– vizelethajtásra (gyökér),
– vesekőoldásra (gyökér),
– lázcsillapításra (gyökér),

külsőleg:
– torokgyulladásra (gargalizálásra)
– zsíros, korpás hajra (samponként, olajként, gyökér)
– ekcémára (olajos kivonat),
– pikkelysömörre (olajos kivonat),

Teájának elkészítése és adagolása: 5 evőkanál szárított gyökeret fél liter vízben 15 percig főzzük. Fogyasztása naponta háromszor javasolt.

Teájának elkészítése és adagolása: 1 evőkanál levéldrgot 2 dl vízzel leforrázunk, 15 percig áztatjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer, étkezés előtt fél órával javasolt.

Hajolaj készítése: 10 evőkanál gyökérdrogot 0,5 l olívaolajjal a forrás után 15 percig főzünk, majd egy éjszakát áztatjuk azután szűrjük. Az így kapott olajat hetente két alkalommal használhatjuk az élettelenné vált törékeny haj, valamint hajhullás és túlzott korpásodás kezelésére.

Grosse Klette

Kökény (Prunus Spinosa)

Prunusspinosa

Egyéb elnevezései: boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva,

A rózsafélék családjába tartozó, erdők szélén, bozótos, cserjés helyeken, legelőkön előforduló, 1 – 2 m magas ágtövises cserje. Levelei nyelesek, lemezük 2-3 cm hosszú, elliptikus, fordított tojásdad alakú, csipkésen fűrészes szélű. Virágai rendszerint a lombfejlődés előtt egyenként vagy többesével jelennek meg. A szirmok fehérek, 5 – 8 mm hosszúak. Termése kb. 1 cm átmérőjű, gömbölyű, húsos burkú, kékes-hamvas fekete, fanyar ízű, bogyószerű csontár. Márciustól április végéig virágzik.

Hatóanyag: cianidin, cserző anyag, C-vitamin, flavoglikozid, hidrogéncianid, hyperozid, poroszsav-glikozid, rutin, tannin,

Alkalmazás:
belsőleg:
– szorulásra,
– anyagcsere fokozásra,
– vértisztításra,
– húgyúti fertőzésekre,
– vizelethajtásra,
– bélhurutra (termésének főzete)

Teájának elkészítése és adagolása: 2 evőkanál gyógynövényt leforrázunk 2 dl vízzel, 10 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer, reggel és este javasolt.

Digital StillCamera
Digital StillCamera